Kamasz Tanya Gyermek-Ifjúsági Egyesület
5000 Szolnok, Nyúl u. 2.
Fogyatékosok nappali Intézmények Gyermek Egyesület Ifjúsági Egyesület Kamasz Művelődésszervező, családkonzulens, szociális asszisztens, nonprofit menedzser, tereptanár
Tószegi Könyvtári Védegylet
5091 Tószeg, Rákóczi út 35.
A Tószegi Könyvtári Védegylet kulturális tevékenységet folytat. Célja: a tószegi könyvtár társadalmi kapcsolatainak fejlesztése, szolgáltatásainak kiszélesítése; a használói igények felmérése, közvetítése az intézmény dolgozói, a fenntartó és más szervek felé. Ennek érdekében a védegylet anyagilag és erkölcsileg támogatja az intézményt a különböző könyvtári rendezvények szervezésében, lebonyolításában, javaslatot tesz a könyvtár dokumentum-gyűjteményének fejlesztésére, támogatja a korszerű technikai eszközök és információhordozók könyvtári telepítését, használatát.
Zalaszentmihályi Horgászok Egyesülete-Zalaszentmihály
8936 Zalaszentmihály, Dr. Fülöp Valter u. 4.
A Zalaszentmihályi horgásztó, a Szévíz csatorna festői völgyében helyezkedik el a falu közvetlen határában. A 107 hektáros horgásztó a ’70-es évek végén befejezett tőzeg és mésziszap bányászat helyén alakult ki, rendkívül változatos 1-4 méter mélységű mederrel. A víznek befolyó utánpótlása nincs, horgásztó vízoszlopa 40-70 cm-es ingadozással a talaj vízszintjét követi. A zalaszentmihályi horgásztó a természet erejénél fogva, valamint a horgász egyesület tudatos gazdálkodásának eredményeként igen gazdag - szinte felbecsülhetetlen – halállománnyal (ponty, amur, harcsa, süllő, csuka, balin, keszegfélék), a horgászok körében országos ismeretséggel rendelkezik. A településünk szomszédságában a pontyban és süllőben rendkívül gazdag Pötrétei és Pölöskei horgásztavak találhatók. A zalaszentmihályi horgásztó halállománya részben a bányagödrökben már meglévő halakból (csuka, compó, aranykárász, vörös szárnyú keszeg), valamint a bánya elárasztása során telepített ponty, süllő, balin és szürkeharcsa állományból tevődik össze, amelyek az eltelt 30 év alatt kapitális példányokká fejlődtek. Zalaszentmihályon nem ritkák a 20-25 kg feletti pontyok. A fával, bokrokkal, tavirózsával, hínárfoltokkal sűrűn benőtt horgásztóból csak nagy ügyességgel (ajánlott a bojlis módszer és az etetés), komoly felszereléssel foghatók ki a kapitális pontyok és süllők, ennek ellenére az elmúlt években nagyon sokszor szerepelt a rekordlistákon a zalaszentmihályi tóból kikerült ponty, valamint a ragadozók közül a csuka és a süllő. A ponty halállományában egyaránt megtalálható a tükör ponty és a nyurga ponty is, maradandó élményt nyújtva horgásztársainknak és napijegyes horgászainknak. A horgász tó nyugati oldala csak csónakkal közelíthető meg, ahol jól kialakított stégeken is van horgászati lehetőség. A horgásztó keleti partja a falu belterületi részén található, ahol kiváló szálláslehetőségek és vendéglátó helyek várják kedves vendégeinket. A horgászat a vendégek részére a hét minden napján megengedett 0-24 óráig. A megváltott napijegy a megváltás időpontjától érvényes 24 órára. Ma már vásárolható 5 napos hetijegy 15.000 Ft-ért. Zalaszentmihály községbe érkező horgászvendégek könnyedén találnak maguknak szálláslehetőséget a falusi turizmus keretében. A napijegyes horgászok igény szerint csónakot, valamint esőbeállóval ellátott stéget is bérelhetnek a faluban és a horgásztó partján lévő vendéglátó egységekben. A helyi vendéglátó egységek nyitva tartási ideje alatt vásárolható a napijegy. A horgásztavunkba éves szinten 3-5 alkalommal, ellenőrzött körülmények között, nagy mennyiségű minőségi pontyot, valamint csukát és süllőt telepítünk. (80-100 mázsa) A Zalaszentmihályi tó közvetlen szomszédságában szintén kitűnő bojlis és egyéb horgászati lehetőségek vannak a pötrétei és pölöskei horgásztavakon. A sporthorgászat kedvelőinek a Zalaszentmihályi horgásztó közvetlen közelében található az egy hektáros "Örömpeca" tó, ahol külön horgászrend szerint hódolhatnak szenvedélyüknek a kapitális pontyokra és harcsákra "vadászó" sporttársaink.
Vasutas Segélyező Egyesület
1078 Budapest, István utca 6.
VASE adószám: 19001391-2-42 Egyesületünk 1876-ban alakult az emberi segíteni akarás és a közösségben rejlő erő megnyilvánulásának élő példájaként. A lelkes alapítók a kis fizetésű vasutasok megsegítését tűzték ki célul. Ennek keretében egyre többféle szociális segélyt és szolgáltatást vezettek be. A szociális összefogás, a társadalmi segíteni akarás eszméje napjainkban is elsőrendű feladata Egyesületünknek. Az Egyesület Alapszabálya - kezdettől - a szociális gondoskodás eszméjének érvényre juttatásával, a tagok és családtagjaik megsegítését írja elő, meghatározott segélyek és szolgáltatások útján. Ennek pénzügyi fedezetét képezi a tagdíj, és az egyéb bevételek. A bevételek növelése érdekében az Egyesület vállalkozói tevékenységet is folytat, mely segíti a tagság részére nyújtandó szociális segélyek és szolgáltatások magasabb színvonalának biztosítását. 1960-ig csak vasutas dolgozó és családtagja létesíthetett tagságot, azonban a változó világ lehetőséget nyújtott arra, hogy ma már minden magyar állampolgár 14-70 éves életkor között tagja lehessen közösségünknek. A segélyezés rendkívül széles körű, a tagság minden korosztályát felöleli. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 08.00-15.00 óráig pénteken: 08.00-12.00 óráig
Észak Magyarországi Horgász Egyesület ( ÉMHE)
3525 Miskolc, Széchenyi u. 73.
Az Északmagyarországi Horgász Egyesület, közismert, rövidített nevén ÉMHE, tulajdonképpen 1955 év március 9. napján alakult. Annak eredményeként, hogy az 1938 év január hó 29. napján megalakult, Borsod- Miskolci Sporthorgász Egyesület, akinek megalakulását a Belügyminiszter 1940 évi december hó 19. napjával 139.839/1940/VII-a szám alatt hagyta jóvá, összeolvadt a miskolci székhelyű DVTK Sporthorgász Szakosztályával és a 28/1 Állami Építőipari Vállalat Sporthorgász Egyesülettel. E fenti napon megtartott együttes közgyűlésen azt követően, amikor a nevezetes „Bunkó”-ban megtartott együttes közgyűlésen, a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében kiküldött dr. Szalay Mihály főosztályvezető, a Magyar országos Horgász Szövetség vezetése, Kolosszeus József és Berényi János leghatározottabb tiltakozása és ellenzése ellenére, a közgyülésen látotak és tapasztaltak eredményeként jóváhagyta az egyesületek egybeolvadását.