| Céginfo | A település már a honfoglaláskor is lakott volt. Az első írásos adat azonban csak 1398-ból származik. Ebben az időben kendertermeléssel foglalkoztak az itt élők. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 előtt a Kégyós nevet viselte. 1512-ben Ajtóssyakak köszönhetően békés vármegyéhez csatolták. Amikor a Törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek, a település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Ókígyóst és környékét. A XVIII. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmai irányították. E család nevéhez fűződik az ókigyósi major kialakítása. Szabadkígyós jelentős nevezetessége a Wenckheim kastély és park, melynek építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ié épült német neoreneszánsz stílusban. A kor neves építészének a nevéhez azonban nemcsak a kastély épületének tervezése és kivitelezése fűződi, hanem a még ma is meglévő magtáré és a családi kriptáé (építője: id. Czigler Antal) is. Az I világháború után az uradalom hanyatlásnak indult. 1924 után csak Wenckheim József maradt a kastélyban két fiával, Dénes Szigfriddel és Krisztiánnal, de 1944-ben ők is elhagyták a birtokot, külföldre menekültek a háború elől. A fiúk édesanyja Dénesi grófnő is a kastélyban élt.1945 tavaszán a Wenckheim kastélyba Szobek András Békés megyei főispán utasítására áttelepítették a Békéscsabai Felsőmezőgazdasági Iskolát, ami körül tangazdaság és gépállomás létesült. Ma Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet, amelyben iskolatörténeti és Wenckheim családtörténeti múzeum látható. Igen fontos kulturális érték. Szabadkígyós, vagyis Ókígyós major közigazgatásilag Újkígyóshoz tartozott. |
|---|
